Hírek‎ > ‎

2010.03.30. - Szentmise XVI. Benedek pápa megválasztásának 5. évfordulóján - hirdetés

Talmácsi József, 2010. márc. 30. 10:57   [ 2010. ápr. 15. 12:01 frissítve ]
"Te Péter vagy és én erre a sziklára fogom építeni Egyházamat." (Mt 16,18)
Szentatyánk, XVI. Benedek pápa megválasztásának 5. évfordulóján

2010. április 19-én (hétfőn) 18.30 órakor

énekes nagymise

lesz

a római rítus rendkívüli formájában

a kecskeméti Piarista Templomban.

A zenei szolgálatot a Piarista Templom Liturgikus Kórusa látja el.

          MISEFÜZET  Megtekintés          Letöltés


    HIRDETÉS:     Hírporta

                                 Hírös Naptár


Votívmise a pápa megválasztásának és megkoronázásának napján és évfordulóján


Introitus (Sír 45,30)
Vele a béke szövetségét kötötte az Úr, hogy ő lesz fejedelme, hogy őt és ivadékait illesse a főpapi méltóság mindörökre. Alleluja, alleluja. (Zsolt 131,1) Emlékezzél meg, Uram, Dávidról és minden gyötrődéséről. Dicsőség...


Könyörgés
Isten, minden hívő pásztora és kormányzója, tekints kegyelmesen Benedek szolgádra, kit Egyházad főpásztorává rendeltél: s add neki, kérünk, hogy mindazoknak, akiknek elöljárója lett, szavával és példájával javukra legyen, hogy így a rábízott nyájjal együtt az örök életre eljuthasson
. A mi Urunk. 


Szentlecke Szent Péter apostol leveléből (1 Pét 1,1-7)

Péter, Jézus Krisztus apostola, a választott jövevényeknek, kik elszéledtek Pontusban, Galáciában, Kappadóciában, Ásiában és Bitiniában, az Atya Istennek előretudása szerint a Léleknek megszentelésére, engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre: a kegyelem és béke gyarapodjék bennetek. Áldott legyen az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újjászült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak halottaiból való feltámadása által romolhatlan, fertőzetlen és hervadhatlan örökségre, mely a mennyekben számotokra fenntartatik, kik Isten erejében a hit által megőriztettek az üdvösségre, mely készen áll, hogy az utolsó időben kinyilváníttassék. Ennek örvendeni fogtok, ha most szomorkodnotok kell is egy kissé különféle kísértésekben, hogy a ti hitetek próbája a romlandó aranynál (mely tűz által próbáltatik meg) sokkal értékesebbnek találtassék dicséretetekre, dicsőségtekre és tisztességtekre Jézus Krisztusnak megjelenésekor.


Alleluja (Zsolt 106,15)

Alleluja, alleluja. Áldják az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért. Alleluja.
(Mt 16,18) Te Péter vagy és erre a kősziklára fogom építeni Egyházamat. Alleluja.


Evangélium (Mt 16,13-19)

Az időben: Jézus Fülöp Cezareájának környékére ment, és kérdezé tanítványait, mondván: Kinek tartják az emberek az Emberfiát? Ők pedig mondák: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül. Mondá nekik Jézus: Hát ti kinek mondotok engem? Felelvén Simon Péter, mondá: Te vagy a Krisztus, az élő Isten fia. Jézus pedig felelvén mondá neki: Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, ki mennyekben vagyon. Én is mondom tehát neked, hogy te Péter vagy, és erre a kősziklára fogom építeni Egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. És neked adom a mennyek országa kulcsait. És amit megkötendesz a földön, meg lészen kötve mennyekben is, és amit feloldandasz a földön, fel lészen oldva mennyekben is.


Offertorium (Mt 16,18-19)
Te Péter vagy, és erre a kősziklára fogom építeni Egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. És neked adom a mennyek országa kulcsait. Alleluja.


Secreta

Engesztelődjél meg, kérünk, Urunk, felajánlott adományaink által, és Benedek szolgádat, kit Egyházad főpásztorává rendeltél, vezéreld folytonos oltalmaddal. A mi Urunk.


Communio
(Mt 16,18)

Te Péter vagy, és erre a kősziklára fogom építeni Egyházamat. Alleluja.


Postcommunio

Ez isteni szentség vétele, kérünk, Urunk, védjen meg minket, és Benedek szolgádat, kit Egyházad főpásztorává rendeltél, a reábízott nyájjal együtt mindenkor őrizze és erősítse meg. A mi Urunk.




Elvezetni az embereket Istenhez ...ez ma a legfőbb feladat
(Érszegi Márk Aurél, Magyar Kurír - 2009. április 25.)

Pápaságának ötödik évét kezdte meg a héten XVI. Benedek. Intézkedéseinek és tanításának értelmezési kulcsát maga adta kezünkbe: Istent akarja jelenvalóvá tenni az irányvesztett világban, Krisztus világosságát akarja felragyogtatni az emberek számára. Inkább az egyház „alapjai”, a hit megerősítésén akar fáradozni, semmint az „épület” átalakításán.

„Elvezetni az embereket Istenhez, ahhoz az Istenhez, aki a Bibliában szól hozzánk: ez ma az Egyház és Péter utódának legfőbb és legalapvetőbb feladata.” Négy évvel ezelőtt megkezdett péteri szolgálatának célkitűzéseit ekként foglalta össze XVI. Benedek a katolikus egyház püspökeihez írt márciusi levelében.

A kitűzött prioritás a világos helyzetelemzésből következik: „a világ nagy részén fennáll annak veszélye, hogy kialszik a hit, mint a láng, amelyet nem táplál semmi. (…) E pillanatban történelmünk valódi problémája, hogy Isten eltűnőben van az emberiség látóhatáráról, és az Istentől fakadó fény halványulásával az emberiség irányvesztetté válik, aminek romboló hatása egyre nyilvánvalóbb.” (ld. márciusi levelét). Pápaságának intézkedései, tanításának nagy témái mind ennek a kihívásnak megválaszolását szolgálják.

Ezért hirdeti fáradhatatlanul (például a regensburgi beszédben), hogy a hit és az értelem egymást feltételezik. E kettő valamelyikének figyelmen kívül hagyása ugyanis egy torz istenképhez, illetve egy „istentelen” világhoz vezet.

Ezért hangsúlyozza, hogy a hit, a vallás nem lehet pusztán magánügy, amit száműzni lehetne a társadalmi életéből. Az „egészséges, avagy pozitív laicitás” a polgárok szabadságának biztosítása érdekében garantálja a politikai és a vallási szféra szétválasztását, ugyanakkor elismeri a vallás mással nem helyettesíthető szerepét az emberek lelkiismeretének alakításában, az alapvető etikai konszenzus kialakításában.

Ezért tekinti elsődleges feladatának, hogy „erőit nem kímélve munkálkodjon Krisztus követői teljes és látható egységének helyreállításán”, méghozzá nem csupán a jószándék hangoztatásával, hanem konkrét gesztusokkal, amelyek felrázzák az emberek lelkiismeretét és belső megtérésre ösztönöznek (2005. április 20.). Ugyanis a Krisztusban hívők megosztottsága hiteltelenné teszi tanúságtételüket a világ szemében.

A más vallásokkal való együttműködés jelentőségét is ez adja: „mindazoknak, akik hisznek Istenben, közösen kell törekedniük a békére, próbálva közelebb kerülni egymáshoz, és együtt haladni a Fény forrása felé, még ha istenképük különböző is” (ld. márciusi levelét). Ugyanis az „aranyszabály”, illetve a tízparancsolat a Teremtő által minden ember szívébe írott egyetemes törvény.

Az egyház tudatos hitének táplálását szolgálják nagy kezdeményezései, mint a Szent Pál-év, vagy a most meghirdetett Papság Éve, és természetesen enciklikái az ember- és istenszeretetről, valamint a keresztény reményről. És annak hangsúlyozása – mint A Názáreti Jézus című könyvében, vagy idei húsvéti beszédeiben –, hogy „bizonyosságunk nem egyszerű emberi gondolatmeneten alapul, hanem egy hittel vallott történelmi tényen: a megfeszített és eltemetett Jézus Krisztus dicsőséges testében támadt föl.” (Urbi et orbi, 2009. április 12.)

Az egyház megerősítését célozza a II. Vatikáni Zsinat hiteles, elődei tanítása „és az egyház kétezer éves hagyományához hű folytonosság” alapján történő értelmezése (vö. 2005. december 22-i beszéde). Aminek egyik kitüntetett színtere a liturgia, lévén hogy az hiteles képet ad a hitről („lex orandi, lex credendi”). E téren elsősorban saját példájával kíván elöl járni, ami a pápai szertartások méltó végzésében és homíliáinak liturgikus katekézisében mutatkozik meg, továbbá a lehetőség biztosításával azok számára, akik a Szent V. Piusz és Boldog XXIII. János-féle misekönyvet kívánják használni (ld. Summorum Pontificum motu proprio).

A mindenkori Péter-utód fő feladatát – testvérei megerősítését a hitben – valósítják meg utazásai: és negyedik évének útjai, Amerikától Ausztrálián és Franciaországon át Afrikáig, nemcsak látványosak, de különösen gyümölcsözők voltak. Mindenekelőtt pedig „hétköznapi” tanítói tevékenysége. Hiszen tanításának javát az általános kihallgatások alkalmával tartott „hittanórái”, továbbá a vasárnapi Mária-imát bevezető rövid elmélkedései, illetve ünnepi szentmiséin elmondott homíliái alkotják. 

Amint azt a neves olasz katolikus közíró, Vittorio Messori találóan megjegyezte, XVI. Benedek nem az egyház épületének átalakításával foglalkozik, hanem az alapokat akarja mindenekelőtt megerősíteni. Ő maga tette ezt egyértelművé, még beiktatási miséje alkalmával: „az az én igazi kormányzati programom, hogy ne a saját akaratomat valósítsam meg, ne saját elképzeléseimet kövessem, hanem hogy az egyház egészével együtt az Úr szavára és akaratára figyeljek, és hagyjam, hogy Ő vezessen engem, és ezáltal Ő maga vezesse az egyházat ebben a történelmi pillanatban” (ld. 2005. április 20-i beszéde).

Benedek pápa szerint az egyháznak azt kell tudatosítania önmagában, hogy azt Jézus Krisztust kell közvetítenie a világ számára, aki önmagáról azt mondta: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12). És Szentatyánk tudja, „hogy az ő feladata Krisztus világosságát felragyogtatni a mai férfiak és asszonyok számára: nem a saját fényét, hanem Krisztusét” (ld. 2005. április 20-i beszéde). Mindezt pedig „az Úr szőlőjének alázatos munkásaként”, annak tudatában vállalja, hogy – mint megválasztásakor megfogalmazta – „az Úr elégtelen eszközökkel is képes dolgozni és cselekedni”.

Csupán egyet kért híveitől szolgálata megkezdésekor (2005. április 24.) – és ugyanezt kéri ma is: „Imádkozzatok értem, hogy mind jobban szeretni tudjam az Urat. Imádkozzatok értem, hogy mind jobban szeretni tudjam az ő nyáját – titeket, az Anyaszentegyházat, mindannyiótokat egyenként, és együttesen. Imádkozzatok értem, hogy ne futamodjam meg félelemből a farkasok elől.”