Hírek‎ > ‎

2011.05.30. - Régi rítusú mise a Szent Jobb megtalálásának ünnepén

Talmácsi József, 2011. máj. 18. 12:53   [ 2011. aug. 28. 12:51 frissítve ]
Boldog, ki a szűkölködőnek és a szegénynek gondját viseli.”
(Zsolt 40,2)


2011. május 30-án (hétfőn) 18.30 órakor,

a Szent Jobb megtalálásának ünnepén

énekelt nagymise

lesz

a római rítus rendkívüli formájában

a kecskeméti Piarista Templomban. 

A zenei szolgálatot a Piarista Templom Liturgikus Kórusa látja el.

Orgonán közreműködik: Göttinger Márk (Frescobaldi: Fiori Musicali /1635/)





Mise a Szent Jobb megtalálásának ünnepén
(In translatione sanctae manus Dexterae S. Stephani)


Introitus (Zsolt 72,24)
Megfogtad jobbomat, tanácsoddal vezetsz s aztán dicsőségre emelsz. Alleluja, alleluja.  (Zsolt 40,2) Boldog, ki a szűkölködőnek és a szegénynek gondját viseli, a nyomorúság napján megmenti őt az Úr. Dicsőség...  Megfogtad...



Könyörgés
Isten, ki szentjeidnek csodálatos fénye vagy és aki a mai napon Szent István királynak és hitvallódnak dicsőséges jobbját újra megmutattad: add meg nekünk, szolgáidnak, hogy az ő oltalmának szüntelenül örvendhessünk
. A mi Urunk. 


Szentlecke Tóbiás könyvéből (Tób 4,6-12)

Életed minden napján eszedben legyen az Isten, vigyázz, hogy soha bűnbe bele ne egyezzél, és ne hagyd figyelmen kívül az Úrnak, a mi Istenünknek törvényeit. Vagyonodból adj alamizsnát, és semmiféle szegénytől se fordítsd el arcodat. Így aztán majd eléred, hogy az Úr sem fogja elfordítani tőled arcát. Amennyire csak tudsz, irgalmas légy. Ha bőven lesz, bőven adj, ha szűken lesz, arra törekedjél, hogy a keveset is szívesen nyújtsd. Így ugyanis jó kincset gyűjtesz magadnak a szükség napjára, mert az alamizsna megszabadít minden bűntől és a haláltól, és nem engedi, hogy a lélek a sötétség honába kerüljön. Nagy bizodalomul szolgál az alamizsna a fölséges Isten előtt mindenki számára, aki azt gyakorolja.


Alleluja
(Zsolt 40,2)

Alleluja, alleluja. Boldog, ki a szűkölködőnek és a szegénynek gondját viseli; a nyomorúság napján megmenti őt az Úr. Alleluja.
(Zsolt 36,26) Alamizsnáskodhatik és kölcsön adhat szüntelen és ivadéka áldássá leszen. Alleluja.


Evangélium
(Lk 12,32-34)

Az időben mondá Jézus tanítványainak: Ne félj, te kisded nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot. Adjátok el, amitek van, és adjátok oda alamizsna gyanánt. Készítsetek magatoknak meg nem avuló erszényeket, kifogyhatatlan kincset mennyekben, hol a tolvaj hozzá nem fér, és a moly meg nem rontja. Mert ahol kincsetek vagyon, ott leszen a szívetek is.


Offertórium
(Zsolt 111,9)

A szegényeknek bőven osztogat, igazsága örökre megmarad; szarva dicsőségesen felemelkedik. Alleluja.


Secreta

Felajánljuk neked, Urunk, áldozatkészségünk adományait, legyenek kedvesek előtted Szent István király és hitvallód tiszteletére, és irgalmadból mint üdvöthozó adományt kapjuk vissza őket. A mi Urunk.


Communio
(2 Kor 9,10)

Aki magot ad a magvetőnek és kenyeret juttat eledelül, megsokasítja majd az ő igazságossága gyümölcsét. Alleluja.


Postcommunio

Magunkhoz vettük, Urunk, a mennyei szentségeket, Szent István király és hitvallód ünnepét ülvén; add meg, kérünk, az ő közbenjárására, hogy amit az időben ünnepeltünk, azt az örökké tartó örömökben elnyerjük. A mi Urunk.






A Szent Jobb kultuszáról


    A Szent Jobb kalandos történet után került jelenlegi őrzési helyére.
    Ismeretes, hogy az ereklye történetéről és kultuszáról a középkorból éppúgy kevés adat áll rendelkezésre, mint a 16–18. századból. A 15. század utolsó harmadában a Szent Jobb ünnepe az esztergomi egyházmegye részére készült liturgikus nyomtatványokban rendszeresen piros betűs ünnep. Önálló miséjének szövege először 1484-ben jelent meg a nürnbergi Anton Koberger nyomdájában készült Missale Strigoniense lapjain. Ebben az „inventio dextre sancti regis Stephani” (május 30.) ünnep liturgiájához tartozik az 1771. évi Szent Jobb nyomtatványokban is megjelent oratio, valamint a Szent István király életéről szóló „Corde voce mente pura” kezdetű szekvencia. Az utóbbiban – éppúgy, mint az 1771 előtt megjelent további magyar nyelvű himnuszokban – egyetlen szó sem esik az ereklyéről. A Szent Jobb ünnepére ugyanazok a himnusz(ok) szolgáltak, mint Szent István ünnepének nyolcadára. Az ugyancsak 1484-ben megjelent Breviarium Strigoniense liturgikus szöveg nélkül, mindössze a kalendárium részben tartalmazza az ünnepet.
    Néhány évvel később, Laskai Osvát 1497-ben kinyomtatott egyik Szent Istvánról szóló prédikációvázlatában az olvasható, hogy az ereklye kultusza Székesfehérvár kivételével lehanyatlott, „festum […] moderna consuetudo non colit”. Ha hihetünk a felsorolt adatoknak, a 15. század második felében Magyarországon nem volt jelentősebb kultusza az ereklyének.
    Az ismeretlen körülmények között Raguzába jutott ereklye csak röviddel a török kiűzése előtt vált ismét fontossá. I. Lipót császár 1684-es próbálkozása az ereklye megszerzésére nem járt sikerrel. 1706-ban Raguzában új tartóba helyezték a Szent Jobbot, majd a 18. századi prédikációkban rendszeresen megemlítették az ereklyét a Szent Korona, Szent István király és az ország valamikori gazdagsága toposzainak szövegkörnyezetében.
    Mária Terézia legitim hatalmának erősítésére 1771-ben Raguzából Bécsbe, majd Budára szállíttatta az ereklyét. Ezzel párhuzamosan elrendelte önálló liturgikus ünneplését és 1773-ban pápai rendeletet eszközölt ki a május 30-i Szent Jobb feltalálása ünnep visszaállítására. Ekkor – az ereklye tiszteletének népszerűsítésére – hirtelen megnőtt a Szent Jobb-ábrázolások száma, s tudományos munkák, prédikációk, valamint rövid terjedelmű, füzetes összeállítások jelentek meg több nyelven.
    A Kancelláriai Levéltárban fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint 1771-ben a kultusz társadalmi méretű felélesztésére és népszerűsítésére szánt aprónyomtatványok jelentek meg először. Tartalmukat körültekintően állították össze és azokat Mária Terézia is jóváhagyta. Bécsben 1771. június 21-én kelt az a német fogalmazvány, amely meghatározza a Szent Jobb tiszteletére áhítati céllal magyar, német és latin nyelven kiadandó nyomtatványok tartalmát. A mintát és a forrást a Nürnbergben 1484-ben megjelent Missale Strigoniense Szent Jobb-miséjéhez tartozó szövegek adták: a Szent István jobbja megtalálásának ünnepéhez tartozó oratio („Gebett”) minden részletében megfelelt a három nyelvű közlésre.

(Knapp Éva:  "Adalékok a 18. század végi nyelvi archaizálás kérdéséhez", in Magyar Könyvszemle 121/2. 2005. )
 

Videók:

A Szent Jobb története






A Szent Jobb ünnepélyes visszahozatala (1945)




Szent Jobb körmenetek


1932


1939


1946